Visszajelzés

Összes sikersztori

Inspiranyu történet: V. Enikő

Gratulálok
+23

2017-05-10

Kiemelt kép

4 gyerek mellett napi torna?!?!

Kedves AnyukaTársak!

 

Az én történetem nem egy olyan 4 gyerekes anyukáról szól, aki a szülések után nem tudta leadni a felszedett kilókat, vagy a szoptatás alatt szedett fel, hanem arról, hogy igenis 4 gyerek mellett is lehetünk egészségesek, fittek, boldogok és kiegyensúlyozottak. Minden csak rajtunk múlík, minden fejben dől el. Szerencsére az a tapasztalatom is, hogy amikor valakivel erről beszélgetek, akkor nem az jön le, hogy "jaaa, hát neked könnyű..." hanem, hogy "hát igen, ez tényleg így van, csak hát én lusta vagyok, és inkább a TV-t bámulom esténként..." Na hát nálunk ez amúgy sem lehetséges, mert a 7 és fél éves nagyfiam 6 hetes kora óta nincsen TV-nk, a monitor nézéséhez meg már öregek vagyunk. :)

Gyerekként sokat sportoltam, nem voltam kifejezetten jó, de a szüleim erre nagy hangsúlyt fektettek, eleinte úsztam, majd röplabdáztam. Főiskola alatt konditerembe jártam step aerobic-ra, és hasonló együtt izzadós órákra. Aztán Németországban kezdtem dolgozni, ahol egyszer csak megismertem Életem Párját és itt ragadtam. Jött az első, a második, a harmadik és a negyedik babánk. Én próbálkoztam szülések után mindenféle mozgással, amit otthon a notebook előtt lehet, de valahogy egyik sem volt tartós, pedig én egy elég kitartó csaj vagyok. Hiányzott valami, nem tudom mi, de valami, talán a hangulat, ami úgy átjön az internet hullámain is. :)

 

Minden babavárás alatt odafigyeltem az étkezésre, mert tudtam, hogy ezen sok múlik. Na jó, bevallom: nagyon hiú ember vagyok! :) Feljött 12-14kg, majd a szülés után pár nappal lement 8-9 és maradt az a 4-5 makacskiló, amit aztán így vagy úgy mindig leadtam. De hiányzott a mozgás. Nem csak a testemnek, a lelkemnek is. Éreztem, hogy nem elég az egészséges táplálkozás, szeretnék feszesebb lenni, szeretném magam jobban érezni a bőrömben és nem utolsó sorban nyugodtabb lenni a gyerekeimmel.

 

Screen Shot 2017-05-10 at 22.06.20.png

 

Nóri oldala párszor szembe jött velem, aztán végül 2016. márciusában, a legkisebbem 2 hónapos korában kihasználtam a 2 hetes próbahetet, minden egyes órát kipróbáltam, mert ez kellett a döntéshez. Nagyon tetszett, előfizettem. Aztán jöttek az iskolai szünetek, meg a nyár, tartottam egy jó nagy szünetet, mert nem volt internetem a Balatonnál. De már fejben készültem a szeptemberre. A gyerekek intézményben, a kicsi alszik, Nóri bevezette a heti friss bármikor lejátszható órákat. Nincs kifogás! Döntöttem: ezúttal a Formabontón is részt veszek early bird-ként, közben elindult a FogadalomCsapat, majd az Adventi naptár. Hát nem lehetett unatkozni az biztos. Férjem szeptembertől - a munkája miatt - hétfő reggel elment és csütörtökön este jött haza. Eleinte nem volt könnyű, de belerázódtunk. Gyerekek fél8-kor ágyban voltak, 8-kor mindenki aludt, én kiosontam és nyomtam. Nem érdekelt a háztartás, mindig megvárt... sajnos ;)
 

Screen Shot 2017-05-10 at 21.50.15.png

 

A Formabontót, amikor csak tehettem duplán csináltam meg, mert annyira jól esett. Sokszor feszegettem a határaimat, de megérte. A legnagyobb büszkeséggel tölt el, amikor úgy érzem már nem bírom, de még akkor is még egy, és még egy, és már csak egy és VÉGE, MEGCSINÁLTAM! Senki nem lát, senki sem tudja, hogy megcsináltam, csak én, de az bőven elég, hiszen ez rólunk szól, csakis rólunk, arról, hogy hogyan érezzük magunkat a bőrünkben, hogy mit sugárzunk kifelé, amivel a környezetünknek is pozitív energiákat adunk. Szinte minden nap tornázom, hiszen Nóri oldalán a hét minden napjára találok olyan tornát, amit szeretek és még nem csináltam meg.

2017 januárja óta a Makacskiló Fogadalom Csoportban nyomulok, sok a hullámvölgy, mert a mérleg nem nagyon mozdul a 60 kg-ról. Azt hiszem ezt mostmár elengedem a szoptatás végéig, addig is tornázok, amennyit csak tudok. :) A komfortzónámból habár folyamatosan kilépegetek, egy mérföldkőt még mindig nem léptem meg és az a futás. Kacsingat rám mindig, hiszen mindenhol ez jön szembe, Nórinál, az utcán, de még nem jött el az idő, talán egyszer, ki tudja, sosem késő! :)

 

 

Egyszer élünk, éljünk egy kicsit önzően, hiszen a gyerekek is jobban szeretik a türelmes anyukát és a párjaink is a kiegyensúlyozottab Csajszit. Happy Wife, Happy Life! :)